1998. február: 3dfx Voodoo2

1998-ban a TNT 90MHz-es maggal és egy új hardware-megoldással a "dual pixel pipeline"-al érkezett a boltokba. Bár a legnagyobb sebességet még mindig 2db SLI-módban használt Voodoo2-vel lehetett elérni, az egy kártyával szerelt gépek között a 4MB-os Riva TNT volt az uralkodó. A 3dfx továbbra is nagy népszerűsnek örvendett a kiválóan megírt Glide API-val, de a DirectX egyre nagyobb számban hódította el a fejlesztőket. Eközben az ATI Rage 128 remek ellenfél lehetett volna a Riva TNT számára de sajnos túl későn, 1998 decemberében dobták csak a piacra. Ezidőtájt az ATI-t nem vették komolyan mert a nagyközönség igényei helyett inkább a rendszerfejlesztőkre koncentrált.

200 MHz sebességű proci, 32 MB DDR memória 666 MT/s sebességgel, 2 texel renderelése ciklusonként : ezekkel a tulajdonságokkal söpörte le a piacról konkurenciáit a GeForce 2 GTS. Pár hónappal később az ATI bemutatta a Radeon 256-ot, de hiába a GeForce 2 minden tesztben jobbnak bizonyult 16bit-es színmódban, ami abban az időben különböző technikai sajátosságok miatt az alapbeálltásnak számított. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy ez volt az első alkalom amikor az ATI az Nvidia méltó ellenfeleként lépett ki a vásárlók elé. A 3dfx Voodoo5 5500-as kártyája, hardveres TnL gyorsító hiányában teljesen eltűnt a képből. Nem sokkal a kártya megjelenése után a cég csődöt jelentett és az Nvidia felvásárolta fejlesztéseit.

A GeForce 3 bevezetésével egy időre tehető a DirectX 8 generáció eljövetelét valamint a programozható vertex és pixel shader-ek megjelenését. Az eredeti GeForce 3-at 64 MB DDR RAM-ot kapott 460 MHz-en és négy pixel shader-t volt képes futtatni, mindezt 200 MHz-en. Alig 6 hónappal később az ATI kijött a Radeon 8500-al. Hiába volt sokkal fejletteb architektúrájú, az újítások nagy része csak a DirectX10-el lettek kedveltek a programozók köreiben. Az ATI kártyája ismét kudarcot vallot és nem tudta elhódítani a leggyorsabb videókártya címet az Nvidiától, ami viszont nagysikerű kártyájának tuningolt verzióit is piacra dobta, mint amilyen a GeForce 3 Ti 500-as is volt.

2002. február: Nvidia GeForce 4 Ti 4600

Az Nvidia tovább tökéletesítette a GeForce sorozatot, funkcióit és teljesítményét is növelte DirectX8 alatt. Külön figyelmet érdemel ezek közül az élsimítás. A zászlóshajó a GeForce 4 Ti 4600-as 300MHz-en ketyegett, 650MHz-es 128 MB RAM-al felszerelve. Érdekesség, hogy a GeForce 4 Ti 4800 tökéletes mása volt a 4600-nak csak már támogatta a 8x-os AGP portot. A Geforce 4-esek 6 hónapig egyedüli uralkodók voltak, amikoris nem kis érdeklődést kiváltva megjelentek az ATI R300-asok és feltűntek a Matrox Perhelia GPU-k.

A GeForce 7800 GTX 24 render pipeline-nal, 430 MHz-es GPU-val, 256 MB memóriával 1.2 MT/s-os 256bit-es csatlakozással jelent meg. Nem nagyon kellett meggyőzni senkit sem a kártya előnyeiről, mivel az ATI csak novemberben jött ki a Radeon x1800 XT-vel. Rögtön a konkurencia feltűnése után az Nvidia útjára bocsátotta a GeForce 7900 GTX-et 512 MB RAM-mal és 512 bites architektúrával, bebiztosítandó a trónon a helyét. Megjegyezendő, hogy az ATI megjelent első CrossFire technológiával ellátott kártyáival de a sajtó nagyon lehúzta az újjítást, többek között azért mert speciálisan erre a célra tervezett Crossfire master kártyával kellett rendelkezni ahhoz hogy a 2 kártya tudjon kommunikálni egymással.

A Radeon X1900 XT 650 MHz-es maggal, 512 MB GDDR3-as memóriával 1.55 MT/s-os sebességgel felvértezve jelent meg. Az Nvidia néhány hónappal később a GeForce 7900 GTX-el megpróbált visszavágni, és folyamatos nyomás alatt tartotta az ATI-t, végül megnyerte a fej-fej meletti küzdelmet. Ennek ellenére ezt a kört az ATI javára írjuk, mivel a jövőbe nézve óriási hangsúlyt fektettek a pixel-shader technológiára.

Az Nvidia dupla vagy semmi alapon tervezte meg a GeForce 7950 GX2-t, amibe két GeForce 7900 GTX-es GPU-t raktak SLI-ben összekötve. 500 MHz-es sebességgel két darab 1.2 GT/s sebességű 512 MB-os memória modullal felturbózva ez a szörnyeteg gyakorlatilag konkurens nélkül uralta a piacot. Ebben az időben az ATI semmilyen hasonló dupla-kártyás megoldással sem rendelkezett és még az amúgy igen erősnek mondható GDDR4-es memóriákkal szerelt Radeon X1950 XTX is alig fogyott a boltokban.

A DirectX 10 korszaka elkezdődött és vele együtt jelent meg a GeForce 8800 GTX, 575 MHz-es maggal, függetlenített 1.35 GHz-es órajelű shader-rel és 768 MB GDDR3 memóriával 1.8 GT/s sebességen, mindezt 384biten. Leegyszerűsítve, ez a monstrum minden szempontból, teljes mértékben lealázta a piacot, ideértve a GeForce 7950 GX2-t is. Az egyetlen negatívuma a nagy energiaigénye volt.

Az AMD pont ekkortájt vásárolta fel az ATI-t és a beolvasztás után hónapokra volt szüksége, hogy kijöjjön az első DirectX10-es GPU-val. 2007. májusában végre megszületett a Radeon HD 2900 XT, de nagyon hamar kiderült, hogy bukásra van ítélve. Nem csak sokkal lassabb volt a GeForce-nál, de érthetetlenül magas energiaigénye volt. Az AMD még novemberben kijött az új kártyával, de a HD 3870-es mindössze annyival tudott többet a HD 2900 XT-nél, hogy nem zabálta az áramot, semmi teljesítménybeli javulást nem tapasztalhattunk. A GeForce 8800 GTX kihívó nélkül maradt a trónon.

Az AMD végre ismét felülkerekedett az örök riválissal szemben. A GPU-t, amivel megnyerte a versenyt Radeon HD 3870 X2-nek nevezték el. Ez volt az első AMD duál-GPU a Rage Fury MAXX óta. 160 pixel shader, 825 MHz-es GPU, két darab 1.8 GT/s-os 512MB GDDR3-as memória jellemezte a videókártyát, ami elég volt ahhoz, hogy a nagy felbontásokban futtatott teszteknél beelőzze a GeForce 8800 Ultra-t. A 3870 X2 uralkodása rövid életűnek bizonyult, mert az Nvidia saját duál GPU-s kártyája szép csendben elkészült.

A GeForce 9800 GX2-es két GeForce 9800 GTX kártyát rejtett vékonynak nem nevezhető alumínium házában. Összesen 256 stram processzort, egy 600 MHz-es rendszermagot, egy függetlenített 1.5 GHz-es shaderezőt és két darab 2 GT/s sebességű 512 MB RAM-ot pakoltak bele a tervezők. A kártya teljesítményét illetően megkérdőjelezhetetlenül villámgyors volt és még terhelés alatt is sokkal kevesebbet fogyasztott, mint a Radeon HD 3870 X2-ese. De amilyen gyorsan elhódította a trónt olyan gyorsan el is bukta azt, az új kihívókkal szemben.

A GeForce GTX 280 debütálása elég komolyra sikeredett, mivel a kártya nem kevesebb, mint 280 stream procit rejtett magában ehhez jött még egy 602 MHz-es mag, 1296 MHz-es shader, és 1024 MB-nyi GDDR3-as RAM 2214 MT/s-on hajtva. Teljesítményben a GeForce 9800 GX2-es jobb volt, de a GTX 280-as sokkal megbízhatóbbnak bizonyult, mert a driver írásakor nem kellett az SLI-vel bajlódni. Az AMD egy hónappal később dobta piacra a Radeon HD 4870-et, de meg sem próbálta harcba küldeni a GTX280-al szemben, helyette inkább a potenciális GTX 260-as vásárlókat célozta meg vele. Érdekességként: ez volt az utolsó olyan kártya, ami 1 GPU-val ült a trón tetején, mint a leggyorsabb GPU.

Az AMD egy merőben új stratégiát talált ki, kissebb teljesítményű, de hatékony GPU-kat kezdtek párban összerakni, így növelve a Radeon HD 4000-es széria ár-érték arányát. 1600 stream procival, 750 MHz-es maggal és 3600 MT/s sebességű 1GB RAM-mal felszerelt duál GPU-s Radeon HD 4870 X2 volt az a kártya, amire a stratégia épült, és mindössze egy hónappal a Radeon HD 4870 startja után jelent meg a boltokban. Most az Nvidia volt az, aki nem volt képes válaszolni saját fejlesztésű duál GPU-s szuperkártyával és az energiazabáló kártyái sorra alulmaradtak.

Az Nvidia nem ült sokáig tétlenül és útjára bocsátotta a nagyreményű duál GPU-s kártyáját, hogy leverje a rivális Radeon HD 4870 X2-t. A GeForce GTX 295-be 480 stream proci, egy 576 MHz-es rendszermag, 1242 MHz-es shader, és két darab memóriamodul került egyenként 1998 MT/s-os sebességgel. Az AMD nem volt képes versenybe szállni egészen addig, míg ki nem jöttek a Radeon HD 5000-es kártyák.

Két hónap telt el a Radeon HD 5870 elindulása óta, amikor is az AMD bejelentette a Radeon HD 5970-est, az első dual GPU-s kártyát az X2 jelző nélkül. Ez a szörnyeteg 3200 stream procit, 725 MHz-es magot és duál 1GB-os 4 MT/s sebességű GDDR5 memóriabankot foglalt magában. Az Nvidia harcba küldte az igen jó tulajdonságokkal bíró GTX 580-ast, de még ez is kevés volt a HD 5970-el szemben. Még a GeForce GTX 580-as sem volt képes egyértelműen lenyomni az AMD kártyáját és így a Radeon több, mint egy évig hordhatta a világbajnoknak járó övet.

2011 márciusában az AMD és az Nvidia gyakorlatilag egyszerre jelentette meg legújjabb szériáját és ezek zászlóshajóit, a felső kategóriás duál GPU-s kártyákat. A Radeon HD 6990-ben összesen 3072 ALU, egy 830 MHz-en ketyegő proci, és két darab 2GB-os GDDR5 memória 5GT/s-on található. A GeForce GTX 590-ben 1024 CUDA mag, 607 MHz-es proci és két memóriabank került 4008 MT/s sebességen. Ez a két kártya teljesen megosztotta a piacot, mindenki aszerint választott közöttük, hogy milyen programot, szoftvert akart használni. A nyers erőt figyelembe véve ez a menet egyértelműen döntetlen. Mindkét kártya remekül megállta a helyét a piacon, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy tekintélyes várólistára kell feliratkoznia annak, aki ezek közül szeretne választani.

Egyenlőre ez a kis időutazás a videókártyák múltjában végetért. Remélem legalább annyira élveztétek az írást, mint én a fordítást és sok kellemes vagy épp installálással végigszenvedett óra emléke éledt újra bennetek!

Kinek melyik kártyához volt szerencséje?